HTML

Flandry futurisztikus jelenképei

Címkék

#porsche 911 (1) 2006 október (2) 2006 szeptember (1) 4th reich (3) acronia (1) admiralitás (1) adó (1) AfD (1) affektálás (1) álomszerű (1) anyahajóflotta (1) apály (1) arisztokrata (3) átélés (1) áthelyezés (1) átmenet (1) átszállóhely (1) Atze Schröder (1) auf dem halben Weg (1) autobahn (1) autópálya (1) az élet (1) a faj érdeke (1) Bach (1) barátság (1) barbárok (2) barbár báj (1) bátorság (1) bejelentetlenül (1) beletörődve (6) beltenger (2) bérelt sikló (1) besurranó (1) beteljesülés (31) birodalom (35) bobeszku (1) bob marley (1) bóklászás (4) boklászás (1) bor (1) bowman (1) brexit (1) brutális (1) búcsú (1) Budapest (1) bürokraták (17) canotier (1) cég (43) cégváros (1) civil (1) civilizáció (11) corsair (1) csajok (1) cselekvés (3) csordaállatok (2) cul de paris (1) cutaway (1) das schwarze korps (1) dc10 (1) dekadencia (25) dekadent (2) dekkolás (1) diszkrét gúny (2) diszkrimináció (1) dolgok (1) dzsentri világ (1) égbolt (1) éj (1) életvitel (1) ellenség (1) elmélázás (56) élmény (1) elmúlás (3) emberemlékezet (1) emberiség (9) emberi kapcsolatok (1) emlék (1) érdekcsoportok (1) érkezés (1) esetlenség (1) f4u (1) fagy (2) faj határai (1) fapados (1) felelőség (1) félúton (1) filozófiai szerszám (1) forduló (1) fotoszintézis (1) frankfurti a terminál (1) galaxis csodái (1) gebären (1) germánia (1) geschaffen (1) gigapolis (3) Götter (1) gtc (1) gúny (1) gyalog áldozat (1) halál (1) halandó (2) hatalomra törekvés (3) határok (1) hideg (1) hold (1) holnap (1) holoterem (1) home working (1) hordalék (1) hőség (1) hurok (1) időjárás (6) időtlenség (5) intelligencia (2) istenek (1) j.f.kennedy (1) játéktábla (1) kánikula (1) kapcsolatok (2) kapitány (1) katonai (1) kék óriás (1) kihalás (1) kihívás (1) kiraktak (1) kirándulás (18) kiutalás (1) kiutalt jármű (1) kiváltság (1) kiváltságok (1) kizsákmányolás (1) koccintás (1) Komödie (1) kormányzás (2) környezet (1) közlekedés (18) közlekedési csomópont (1) kultúra (2) kvadráns (1) lakókomplexum (1) látogatás (8) legenda (1) legitimitás (2) legitimitás elve (1) lehetőség (1) lépcsőn (1) létbizonytalanság (1) letzte Grenze (1) liz taylor (1) mach (1) macht anstreben (1) maienowet (1) mare bodamicus (1) megállapodás (1) megzabolázás (1) mellékhelyiség (1) mélygarázs (1) Menschengedenken (1) menschheit (2) menschlichen Beziehungen (2) metropolis (1) minassis (6) mindennek ellenére (1) mítoszteremtés (1) modorosság (3) mókus őrs (1) morgen (1) munka nélkül (1) nagyság (1) naïveté (1) naivety (1) naivitás (1) nap (2) navy (1) neutroncsillag (1) never make a fool of yourself (1) olümposz (1) öngúny (1) ösztön (1) ösztön öröksége (1) paraméter (1) parkolás (1) photoszintezis (1) pohárköszöntő (1) polgárháború (1) pózba vetett hit (1) protekcionizmus (1) pulzár (1) radikálisok (1) reaktiválás (1) reális (1) reformerek (2) reggel (1) reise (1) Rembrandt (1) repülőn (1) retró (3) rhododendron (1) scoffing (1) seggfej (1) seit Menschengedenken (1) siker (1) sötétben (1) stadt (1) Stadt (1) star trek (1) sterbliche (1) szabadidő (1) szabály (2) száguldás (1) szarul de büszkén (1) szektor (1) szidni az időt (1) szolgálat (1) szülni (1) szupernóva (1) szürrealisztikus (2) táj (1) tánc (1) társalgás (1) távmunka (1) tears (1) tele csillagokkal (1) tigris (1) traumhaft (1) Trinkspruch (1) túlélés (1) Tu Fu (1) t rex (1) ügyfelek (1) úgyis tudod (1) újév (1) újra munka (1) új munka (1) Umsteigbahnhof (1) univerzum (33) unwirklich (1) úriember (1) űrkikötő (1) utasszállító (1) utazás (3) úttörő életforma (1) valódi kaland (1) valószerűtlen (3) város (21) vaterland (1) vér (1) verkehr (1) Verkehr (1) Verkehrsknotenpunkt (1) világ (8) világítótorony (1) világűr (1) viszony (1) Volkswanderung (1) vollendung (1) vor sich hinbrüten (7) vor sich hin brüten (2) vulgáris (1) wahre Abenteuer (1) welt (1) Welt (1) Weltraum (1) Wunder der Galaxis (1) Yamamoto (1) zarathustra (1) zeitlos (2) zivilisation (3) Címkefelhő

Friss topikok

  • Flandry: @Kökény Vera: na a legtöbb cím és talán író egy két rajongói körön kívül, úgy sem mond semmit a... (2011.07.06. 22:40) kapitányként

2018.04.09. 22:50 Flandry

felelőség

"(....)de hát, ez az „egyszerű ember isteni jogának" korszaka volt. Mindegy, megfizettek az ostobaságukért."

"A világ olyan, amilyen, nem pedig olyan, amilyennek látni szeretnénk. Választani a hatalom gyakorlását is jelenti egyben; ez a legfelsőbb hatalom, amiből minden más ered – .... Ha akarjuk nevezhetjük erőnek is – a választójog erő, meztelen és nyers, a vessző és a bárd hatalma. A politikai hatalom erő, függetlenül attól, hogy tíz vagy tízmilliárd ember gyakorolja.

valamennyi választó és tisztségviselő olyan ember, aki (....) bizonyította azt, hogy a csoport érdekeit a saját, személyes jóléte fölé helyezi.
"a csoport érdekeit a saját, személyes jóléte fölé helyezi." 
- hahahaha; a szerk. -

Mi a hatalom párja? Mr. Rico. Most olyat kérdezett, amire tudtam a választ.
– A felelősség, uram.
– Helyes. Mind gyakorlati, mind matematikailag igazolható, erkölcsi okokból a hatalomnak és a felelősségnek egyenlő mértékűnek kell lennie – mert különben az egyenlőtlenségnek kell megtalálnia a maga egyensúlyát, nagyjából úgy, ahogy két egyenlően erős pólus között folyhat az áram. Ha felelősség nélküli hatalmat adunk, azzal szerencsétlenséget idézünk elő; felelősnek tartani valakit valamiért, aki nem ellenőrzi azt a bizonyos dolgot, idióta viselkedés. (....)

Fiatalember, vissza tudná adni a szemem világát?
– Tessék? Hát, nem, uram.
Márpedig ez sokkal egyszerűbb feladat lenne, annál, mintha egy olyan személyből próbálna erkölcsi értékeket –társadalmi felelősségtudatot – elővarázsolni, aki nem rendelkezik ilyennel."

Robert A. Heinlein
Starship Troopers

 

Szólj hozzá!

Címkék: emberiség intelligencia civilizáció felelőség legitimitás elmélázás hatalomra törekvés beletörődve csordaállatok diszkrét gúny


2017.07.03. 19:07 Flandry

Trinkspruch / pohárköszöntő

"Auf uns,... Von unsere Art gibt es wenige und keiner hat es überlebt."

"Ránk, a fajtánkra, akikből kevés van és eddig senki se élte túl..."

Schattenwelt  / A Knight of Ghosts and Shadows
Poul Anderson

Szólj hozzá!

Címkék: kapcsolatok beteljesülés pohárköszöntő elmélázás vor sich hinbrüten menschlichen Beziehungen Trinkspruch


2017.02.16. 22:44 Flandry

was wir spielen / amit játszunk

... wir wurden geschaffen, weil die Götter sich bei einer Pose einen vergnügten Abend machen wollten - doch nein, unmöglich. Wir spielen mindestens klassische Komödie.

... azért teremtettünk, hogy az istenek pózolhassanak velünk egy szórakoztató este erejéig - de nem, ez nem lehet. Ha már játszunk, akkor legalább klasszikus vígjátékot.

Poul Anderson
Am Ende des Weges / A Stone in Heaven

Szólj hozzá!

Címkék: istenek beteljesülés elmélázás beletörődve vor sich hinbrüten geschaffen Götter Komödie


2016.07.12. 09:41 Flandry

szuverén/Souverän

   Az állampolgárok vajon felelősek a rendszerért, amely felruházza őket szuverén hatalmukkal…? Már ha eltekintünk attól, hogy a történelem előtt kellene számot adniuk. 
   Senki sem kísérli meg, hogy meghatározza, vajon a választó a szó szerint korlátlan hatalmának mértékében felelős-e társadalmilag. Ha lehetetlen dologra szavaz, a bekövetkező szerencsétlenség őt is eléri, akár akarja, akár nem, és nem csak a felelősséget kell viselnie, de ez romlásba dönti őt is…

 

   Ob die Bürger Verantwortung tragen für den System welche mit ihren eigenen Souveränen Macht ausstattet…? Wenn wir mal davon absehen, dass sie auch Rechenschaft vor die Geschichte ablegen sollten.
   Niemand versucht zu bestimmen, ob die Wähler mit ihren Sprichwörtlichen uneingeschränkten Macht  im Verhältnis stehen mit der eigenen Gesellschaftlichen Verantwortung. Wenn die eine Unmöglichkeit wählen, wird das darauffolgende Unglück auch diese einholen ob die wollen oder nicht und nicht nur die Verantwortung müssen sie tragen, aber es wird auch dessen Untergang sein...

Robert A. Heinlein
Starship Troopers

Szólj hozzá!

Címkék: emberiség civilizáció elmélázás AfD brexit vor sich hin brüten zivilisation menschheit


2016.05.22. 13:53 Flandry

jó utat / bon voyage

Jó utat

    A Sto-Li közlekedési csomópont, azóta, hogy legutoljára megfordultam itt, mit sem veszített barbár bájából, pedig annak is már jó pár évtizede. A közel ötven méter magas acél cölöpökön elterpeszkedő, dobozokból összerakott építmény fantáziátlanságát csak az irtó mocsok alól kikandikáló, de még így is feltűnő, betegesen narancssárga színe ellensúlyozta. A leglehetetlenebb helyeken virító grafikák és érthetetlen koromfoltok kaotikus, immár évszázadok óta fennálló, felületeket uraló mintázata, már senkit nem hozott lázba. Nyolcszögletű ablakai valamikor futurisztikus benyomást próbáltak kelteni, de az ökörszemablakokra hajazó tünemények, már fénykorukban sem lehettek valami sikeresek. Bájának nagy részét mégsem kinézete adta, hanem lakói, akiknek egy része igazából csak átutazóként fordult meg itt. Akik itt kényszerültek átszállni és választani a négy féle közlekedési eszközök egyikéből, minden áldott vagy átkozott napon, hosszú hónapokon, éveken, évtizedeken át, valamint életük egy részét eme rituáléknak szentelni, azok kiérdemelték, vagy épp büntetésül kapták, hogy alakítsák az átszállóhely hangulatát. Sokan valóban az épület részévé váltak, és önkéntelenül is pózoltak a nap minden percében, akár a számtalan könyöklők egyikénél, és átszellemült tekintettel néztek át a hömpölygő forgatagon. Voltak, akik a lépcsőfogódzkodó alatt gubbasztva érték meg a hajnali napfény első tapogatódzó sugarait, amelynek fotonjai szinte utat törtek a gomolygó páraködbe vesző folyosók üvegtábláira rakódott mocskon keresztül, hogy megfáradva, mintha fényéveket küzdöttek volna le, vonják be különös, tompa aurával a kábulatban leledző alakok sziluettjeit.

 én

Bon voyage

   Der Verkehrsknotenpunkt Sto-Li hat wohl nichts von seinem Barbarischen Reiz verloren seit ich das letzte Mal hier aufgekreuzt bin, obwohl das auch schon über Jahrzehnte ist. Den Phantasielosigkeit, der, auf fast fünfzig Meter hohen Stahlpfosten, thronenden Bau, konnte nur die, unter fürchterlichen Dreck hier und da aufblitzende kranke gelbe Farbe ausgleichen. Der Chaotische, seit Jahrhunderte bestehende Muster, von, auf unmöglichen Stellen blühende, durcheinander geratenen Grafiken und unverständliche Rußflecken, hat niemanden mehr in Aufregung gebracht. Die achteckigen Fenster wollten einst futurisch wirken, aber die auf Bullauge erinnernden Konstruktionen waren wohl schon in seiner Glanzzeit nicht sehr beliebt. Doch den größten Teil seinen Reiz verdankte der Knotenpunkt nicht seinen Aussehen, sondern wurde durch seine Bewohner ausgestrahlt, die in Wirklichkeit nur als Durchreisende hier aufkreuzten. Jene, die hier gezwungen wurden umzusteigen und ein Teil Ihres Lebens diesen Ritualen zu opfern, und das jeden gesegneten oder verfluchten Tag, Monate oder Jahre, Jahrzehnte lang durchzumachen, verdienten oder bekamen als Strafe, den Stimmung vom Umsteigbahnhof mitzugestalten. Doch viele wurden lebendige Teile vom Gebäude und posierten unwillkürlich den ganzen Tag, vielleicht gerade beim einen der sämtlichen Ellenbogenstützen und mit verklärten Gesichtern schauten Sie durch den vorbeiwirbelnde Masse von Menschen. Andere hockten unter den Treppengriffe und erlebten so die ersten tastenden Lichtstrahlen der aufgehenden Sonne, von denen die Photonen praktisch den Weg durch den, höchst schmutzigen Glastafeln der im qualmigen Nebel verloren gehende Flure, brechen mussten, um dann ermüdend, als hätten die Lichtjahre überquert, mit merkwürdigen, matten Ausstrahlung die Umrisse der Betäubten Figuren einzunehmen.

ich

 

Szólj hozzá!

Címkék: közlekedés város világ reise civilizáció welt elmélázás gigapolis stadt vor sich hinbrüten verkehr zivilisation Verkehr Verkehrsknotenpunkt Umsteigbahnhof


2015.11.14. 20:24 Flandry

hosszú éjszaka

… de először jön a hosszú éjszaka. Ezernyi világon, pirotechnikai naplementével kezdődik, amit milliárdnyi értelmes lény nem fog látni, mivel a lángok részei lesznek. Továbbiakban jön az éhínség, járványok, további háborúk, lerombolása mindannak, amit évszázadok építettek fel, mígnem templomainkban a vadak üvöltenek – kivéve ott, ahol számos mini zsarnok a romok között szánalmasan udvart tart. Arról nem is beszélve, hogy eltűnik a jó zene, a finom főzés, a jó ízlés, divattal és nőkkel kapcsolatban, és a társalgás, mint művészet.

 

Tiger by the Tail / Den Tiger am Schwanz packen
Poul Anderson

 

Szólj hozzá!

Címkék: emberiség barbárok civilizáció birodalom beteljesülés elmélázás beletörődve


2015.11.03. 22:17 Flandry

ősz

"- .... de hát mi már léhák, korruptak és halálraítéltek vagyunk. Végül is életünk egyetlen célja egyedül a szórakozás, akármennyire is szeretnénk ezt  eltitkolni azáltal, hogy megerőltetőnek és nagyra becsültnek állítjuk be. És úgy vélem ez még nem minden.
- De igen, az! - kiáltotta hirtelen.
- Ezt csak azért hiszi, mert az a szerencséje, hogy egy olyan társadalomhoz tartozik, ami előtt még elvégezendő munka áll. Mi a földi arisztokraták, mi csak élvezzük az életet, ahelyett, hogy élveznénk azt amit csinálunk, és ezek között egy egész kozmosznyi különbség van.
"Elbutulásunk nagysága nyilvánvaló..."
"...túlságosan bölcsek lettünk, egy kicsit tanulmányoztuk a pszichodinamikát vagy talán csak olvastuk a történelmet..."
"...ez volt a civilizáció indián nyara... nincs még egy olyan bolygó ami ilyen szépet és varázslatosat tudna alkotni. És most ennek a késői időnek is a vége van. Az ősz már előrehaladott. Az éjszakák hidegek, a levelek leesnek, az utolsó menekülő madarak kiáltanak egy színtelen égboltról. Mégis, - mi, akik látjuk a tél közeledtét, egyben látjuk azt is, hogy akkor fog eljönni, ha mi már nem leszünk... egy kicsit beleborzongunk, szitkozódunk egy kicsit, majd tovább folytatjuk játékunkat pár tarka, száraz levéllel."
...
"- Bármit csinálunk, egy unatkozó bürokrata megsemmisítheti egy tollvonással. Vagy nem?
- De igen, - mondta csupán Flandry"

Poul Anderson
Hunters of the Cave

Szólj hozzá!

Címkék: emberiség dekadencia elmúlás civilizáció birodalom arisztokrata beteljesülés elmélázás beletörődve


2014.11.06. 22:39 Flandry

adó... kétszáz fényév távolságból

-...Persze hogy bizalmatlanok voltunk vele szembe. És? Egy vagy két százalékkal nagyobb adók, nem olyan magasak, hogy a lakosok problémázzanak. De arra elég, hogy egy ember normális kapzsiságát kielégítse. Egy idő után luxus színvonalú életbe vonulhatott volna vissza.
Eközben itt minden ment a maga útján. Őröltünk, hogy ilyen könnyen megszabadultunk tőle. Ilyen fajta kompromisszumokat néha kötni kell.
...

- Három évvel ezelőtt foglalta el a helyét. Azóta halmozódnak a panaszok a kegyetlenkedésekről, kizsákmányolásokról. De egy egyén sose látott eleget ahhoz, hogy valamit elindítson. És ha elég bizonyíték is lett volna. – mi van akkor? Egy csillagközi birodalmat sosem a centrumból irányítanak. Ez lehetetlen. A birodalom megpróbálja a külső békét biztosítani. Törzsek, provinciák, országok, bolygók, a legtöbb dologban önállóak. Millió érző lény fájdalma kétszáz fényév távolságból már nem érzékelhető. A bajok amúgy is túlnőnek bennünket.
   Gondolja meg, egy félreeső terület kormányzója mi mindet tehetne, ha szándékában állna, alattvalóinak kizsákmányolása.

 

Rebellenwelt / The Rebels Worlds
Poul Anderson

 

 

Szólj hozzá!

Címkék: adó emberiség kizsákmányolás dekadencia kormányzás civilizáció birodalom hatalomra törekvés


2013.12.27. 19:49 Flandry

back

Welcome back, Mr. Lasky

Please join us. We have lot to talk about.

Szólj hozzá!


2012.05.13. 10:10 Flandry

második esély

...Bob Marley a frankfurti A terminál tranzitjában, egy fotós szakboltban árult elemet, Liz Taylor pedig tolószékben tolta J.F.Kennedyt a prágai gép beszálló kapujához, miközben a terminál végén lévő hatalmas üvegtábláknál Yamamoto admirális mért végig barátságosan, majd bőrönd méretűre zsugorított anyahajóflottáját a háta mögött húzva elkacsázott a tömegbe...  

Szólj hozzá!

Címkék: közlekedés utazás bob marley liz taylor valószerűtlen szürrealisztikus j.f.kennedy frankfurti a terminál anyahajóflotta Yamamoto


2012.04.11. 11:50 Flandry

hol, hol wo, wo

-...és hol fogsz szülni?
- Hát hol, hol! Félúton Helsinki és Ulanbator között, egy DC10-es WC-jében...

 -... und wo wirst du gebähren?
- Wo, wo sonst? Auf dem halben Weg zwischen Helsinki und Ulanbator im Toilette einer DC10.

 

Szólj hozzá!

Címkék: szülni félúton dc10 gebären auf dem halben Weg


2011.11.17. 14:09 Flandry

...köd elöttem, köd utánam...

 Egy - egy út vagy egy utazás bizonyos részeinek emlékei, idővel  akár szürrealisztikussá vagy álomszerűvé is válhatnak, és ezáltal kapnak egy fajta kevésbé megfogható misztikus jellemzőt. Ezek felidézése kellemes fókusztalan képekbe való elmerülést és így nyert ellazulást jelenthet.  

… Miután alászálltunk a több rétegű szürke felhőzet alá, és elbúcsúztunk a rendszer központi csillagától, amit ott hagytunk függve a sötétkék égen, szemetelő csapadék fogadott bennünket a majdhogynem végtelen keramit pálya egyik sarkában, miközben a pattogón hűlő komp mellet vártuk az elavult helyi alkalmatosságot, hogy elvánszorogjon velünk a kikötő épületéig.
   Nem is hinnéd ba’meg, hogy ez a Reichshaupstadt egyik kapuja, nevetséges.  Amint alkalom adódott, nem is haboztunk sokat és a létesítményt elhagytuk, még annak az árán is, hogy találomra elindulva, persze ugyan nem eltévedve, de biztos nem az egyszerűbb úton találtunk ki, bízva abban, hogy a csomagjaink lépést tudtak velünk tartani. Legalább a túlméretezett iroda, melynek sarkai homályba vesztek, mutatott egyfajta elkésett modernizáltságot. Egy alig felfogható hosszúságú pult vágta ketté az ürességtől kongó termet, ahol egyedül voltunk egy szimpatikus nénivel, aki a következő járművünket utalta ki számunkra.
   A nap már rég nem a bolygónak eme féltekét sütötte, mire nekiindulunk, persze még szerencsétlenkedtünk egy sort a vezérlőrendszer kalibrálásával, így nem volt csoda, hogy a szubkontinensnyi távolság leküzdését végül éjfélre saccolta meg a fedélzeti rendszer. Na, majd meglátjuk, gondoltam, holott még az előre betervezett, vacsorázásnak szánt pihenő még előttünk volt. A menettulajdonságokon eleinte értetlenkedtünk és a késlekedő reakcióra panaszkodtunk, de ha egyszer belendült a családi, felhő kategóriába tartozó járgány, akkor futárgépeket megszégyenítő sebességgel volt képes átszelni az éjszakát. Többszörös Mach-nál már nem igen volt befolyásunk a dolgokra, relatíve felszín közelben pedig már az ima sem segíthetett. A táj árnyékszerű elmosódása, a felsejlő majd eltűnő fények, a valószerűtlen száguldás, de a mindig felbukkanó tereptárgyak által részben közvetített, a technika által gyakorolt nyaktörő mutatvány, csupán pillanatokra, realisztikussá válása máig kevésbé megfogható élményként és egy véget nem érő dolog kellemes érzéseként rögzült….

…végül még javítottunk is a menetidőn…

Szólj hozzá!

Címkék: közlekedés utazás emlék száguldás álomszerű mach valószerűtlen szürrealisztikus


2011.07.06. 23:07 Flandry

halandók / Sterbliche

- ...mindig remekül káromkodott ha egy nagyon rossz hírt kapott. De mindig azt mondta, hogy halandóktól ne várjunk el tökéletességet. A kötelességünk az, hogy a próbálkozásainkat ne adjuk fel.

Mein Vater pflegte immer herrlich zu fluchen, wenn ihn eine besonders üble Nachricht erreichte. Doch er sagte ... man dürfe von Sterblichen wesen keine Vollkommenheit erwarten. Unsere Pflicht wäre es, den Versuch nicht aufzugeben."

(A Stone in Heaven / Am Ende des Weges   
Poul Anderson)
 

Szólj hozzá!

Címkék: birodalom beteljesülés halandó elmélázás vor sich hinbrüten sterbliche


2011.05.29. 14:17 Flandry

a horizont mögé

   Az egész a Rocket család 3D termében kezdődött. Eltérően az elterjedt holo-látogatástól, mi még mindig a személyes találkozót preferáltuk, így hát teljes valómban álldogáltam a terem közepén, miközben a szoftver körénk építette fel az ép aktuális látnivalót vagy interaktív felületet. Most épp nem egy virtuális pilótafülkében találtuk magunkat, hanem egy relatíve távoli glóbusz felszínén álltunk, miközben az égre törő épületek egyike fokozatosan homályosította el a pár méterre tőlem álló haveromat. Egészen addig a program folyamatos  futását tapasztalhattuk, amíg el nem kezdte betölteni a forgalmat is. Egyből intettem, illetve kénytelen voltam pár sarkot arrébb csúszni (mivel pont egy bizarr, csavart, magas, üvegépület eltakarta), hogy szóljak Petenek a felesleges fáradtságért, még mielőtt lefagyna az egész, de addigra már ő is kiadta megfelelő hangparancsot.

- Tudtad, hogy a helyiek valami obszcén nevet adtak annak a toronynak? - kérdezte Pete vigyorogva, miközben a az előbb említett üveg épületre mutatott.
- Aha. - bár az extrém épületek belőlem is ámulatot váltottak ki, de tudtam, hogy Petenél nem ez a látnivaló élvez prioritást. - Szabad? - kérdeztem és választ sem várva egy új koordinátát adtam meg, aminek következtében minden elhomályosult és szinte másodpercek alatt vagy 100 kilométert csúsztunk észak felé, és kikötöttünk egy országút szélén, amit megművelt földek öveztek. Gyakorlatilag a nagy semmi középen álldogáltunk, mivel keleten a horizont közelében lehetett látni épület együtteseket, ami valószínűleg az a település volt ami rendelkezett valamilyen közösségi közlekedés csatlakozásával. Nyugaton viszont lebetonozott felületek mögött hatalmas ívelt hangárok, csarnokok álldogáltak.
- Na látod? - mutattam önelégülten arra, - Nincs is messze, és kézzelfoghatóvá válik maga a technikai történelem. Mármint ha tényleg meglátogatjuk.
- Ja, a maglev állomástól tényleg fél óra séta, .... kár hogy az a hogy is hívják... Hamp, Hample, vagy mifene ő Dix, nem Dux na mindegy az, és a kontinens amin rajta van, na meg az egész bolygó és az egész rendszer, jó kétszáz fényév távolságban van.
- Ugyan! - legyintettem nagyvonalúan, miközben egy nagy táblázatot dobtam fel, ami  elsőre sajnos akkora lett hogy az ember nyaka belefájdult mikor az tetejétől próbálta megtekintetni.
- Több mint kétszáz különféle eljutási lehetőség, és útvonal, akár közvetlenül akár a legextrémebb alternatívákkal, többszörös átszállással és megállókkal.
- Rád bízom, de ne kelljen tülekedni, szorongani ... - mondta bizonytalanul.
- És persze ne is legyen nagyon drága. - fejeztem be gondolatát.
Egy jó ideje bűvészkedtem már a beállításokkal, és böngésztem végig a járatokat. Sajnálattal kellett konstatálnom, hogy az egy héttel ezelőtt megjelentetett még számomra is különlegességgel bíró utak már nem voltak elérhetőek és az akkori alacsonyabb árakról nem is beszélve amik szinte naponta változtak kiismerhetetlen módon. Bár ezek az útvonalak leginkább azért voltak érdekesek, mivel olyan közbeiktatott állomásokat, átszállásokat tartalmaztak, amik egy közvetlenül is elérhető cél esetében, általában fel sem merültek, és az égeszet még megfűszerezték azok a különleges géptípusok amik egy hagyományosabb úton nem találhatóak meg. Hát ezekről szomorúan mondtam le, mivel legtöbbjük már az általunk meghúzott lélektani árhatár fölé ment. Ettől függetlenül maradt még elég variáció amit tovább szűkítettünk, mivel se nem túl későn akartunk megérkezni se nem túl korán visszaindulni.
   Meglepetésünkre egy magas presztízzsel rendelkező szolgáltató fennakadt a szűrőnkön, és bár ajánlata tartalmazott átszállást a kvadráns gazdaságilag egyik legerősebb szektorának központja melletti, heliocentrikus pályán keringő, majdhogynem csak az átszállásnak szánt csomóponton, de árban még pont benne volt a hagyományos körítéssel együtt. Mivel még Petenek sem, sőt még nekem sem volt eddig közöm ehhez a jó nevű céghez, így már csak alibiből is átfutottuk a többi ajánlatot, (persze közben lebeszélve magunkat a többi, kevésbé csábító tülekedős, szorongós járatokról), hogy aztán visszatérve a kiszemelthez, nagy sóhaj közepette szabadítsam meg számlámat három főre szóló jegy árától. Éreztük innen már nincs visszaút.
   Az, hogy megint visszacsúsztunk a holoterem által a metropolisba és végiglátogattunk jó pár szálláshelyet, izgalmunk mellett már eltörpült , főleg, hogy itt már erősebben dominált az ár, de a helyszín is számított, végül is tényleg nem mindegy egy közel szubkontinensnyi poliszban, hogy mennyit utazol a látnivalókhoz. Éreztük, itt már nagyobb kompromisszum készségre lesz szükség, ami végül a komfortfokozatra hatott ki, de szerencsére hozta az ígért szintet, sőt felülmúlta picikét elvárásainkat, amit ugye alig mertünk kiolvasni az ismertetőből és abból a pár szégyenlős fotóból. Még megtekintettünk egy a poliszon kívüli tengerparti helyet is, egy történelmi kikötőt sirály vijjogással és hullámveréssel aláfestve, bár tudtuk, hogy amit most pillanatok alatt elértünk, ott a helyszínen bizony órákba is beletelhet míg a közösségi közlekedéssel leküzdjük azt a távolságot. Még megbámultunk egy 170 méter magas, öncélú tornyocskát, majd azzal az érzéssel váltunk el és tértünk nyugovóra, hogy egy kellemes kalandban lesz részünk, alig egy hónap múlva és mindehhez már biztosítottuk a feltételeket.

....

   A 150 fős komp sok g-vel elrugaszkodott a talajtól és fürgén törtetett meredek szögben a magasba, mintha csak menekülne a reggeli nap tapogatózó sugarai elől. Bár az utastérben esetenként max 1,2g-t lehetett érezni, ezen a komfortfokozaton ez átlagosnak volt mondható. Tíz perc rohanás után, már a légkörön kívül, a súlytalanság áldott állapota pár másodperc erejéig meghozta a megkönnyebbülést, ami azonnal elmúlt ahogy a jármű rácsatlakozott egy hordozóra és a mesterséges szabvány gravitáció beindult. A biztonsági öveket most már manuálisan is ki lehetett nyitni, de az ESB-150-es gyártmányokra jellemző szűkös utastér nem nagyon tett lehetővé kiadó mozgást, így az utazóközönség a helyén maradt. Pete, kinek nagyvonalúan a valóban luxusnak számító ablakos ülőhelyet átengedtük, a kvarcablakra tapadva búcsúzott el a lenti planétától, a narancssárga csillagunktól, az ismerős csillagképektől mielőtt a térköz semmitmondó masszája magába fogadta volna , a mi kompunkon kívül még vagy tucatnyi más hasonló utasszállítót vagy áruszállítót magával cipelő hordozót.


   Órákkal később, túl egy szabvány alap étkezésen és azért a lehetőségekhez képesti nyújtózkodáson, az utastér figyelmeztető feliratai tájékoztatták az utazóközönséget a térközből való kilépésre és a raetiai szektorba való megérkezésre. Én azért utaztam már az utóbbi időben ily módon és ezért volt összehasonlítási alapom, ami azt mondatta velem, hogy ennél azért jóval kényelmetlenebbül is utazhattunk volna, most pedig még meg is járathatjuk majd a lábunkat míg várunk a csatlakozásra. Különben is, egyikünk sem járt még ezen a hipermodern csomóponton, így biztos lesz elég újdonság számunkra amivel elüthetjük az időt. Az állomás a Minga rendszerének külső harmadában keringett a központi égitest körül, így a rendszer napja ebből a távolságból már csak szúrósan hunyorgott, alig kivehető látszó átmérővel. A Panavia egy hatalmas, számtalan dokkal és platformmal rendelkező kikötő volt, így nem volt csoda, hogy a hordozó legalább a miénken kívül még három kompot engedett el, mielőtt újra elnyelte a térköz. Ezek mindegyike is a mi célunkhoz tartott, de ez meg se kottyanhatott a helyi irányításnak, mivel az utastérből is látszott a nagyságrendekkel nagyobb, de problémamentesen zajló forgalom, amit bravúrosan kezeltek.  

Szólj hozzá!

Címkék: utazás metropolis holoterem


2011.04.20. 20:42 Flandry

kapitányként

-... úgy sem tudna többet mondani, annál amire már te is gondoltál.
- És mi lenne az?
Ki húzott még egy cigarettát és meggyújtotta azokat.
- Kapitányként egy seggfejnek kell lenned. De ezt már úgyis tudod rég.
 

"Pushing ice / Himmelsturz" 
Alastair Reynolds

6 komment

Címkék: seggfej kapitány úgyis tudod


2011.03.27. 13:25 Flandry

átszállóhely

A Sto-Li közlekedési csomópont, azóta, hogy legutoljára megfordultam itt, mit sem veszített barbár bájából, pedig annak is már jó pár évtizede. A közel ötven méter magas acél cölöpökön elterpeszkedő, dobozokból összerakott építmény fantáziátlanságát csak az irtó mocsok alól kikandikáló, de még így is feltűnő, betegesen narancssárga színe ellensúlyozta. A lehetetlen helyeken virító grafikák és érthetetlen koromfoltok kaotikus, immár évszázadok óta fennálló, felületeket uraló mintázata, már senkit nem hozott lázba. Nyolcszögletű ablakai valamikor futurisztikus benyomást próbáltak kelteni, de az ökörszemablakokra hajazó tünemények, már fénykorukban sem lehettek valami sikeresek. Bájának nagy részét mégsem kinézete adta, hanem lakói, akiknek egy része igazából csak átutazóként fordult meg itt. Akik itt kényszerültek átszállni és választani a négyféle közlekedési eszközök egyikéből, minden áldott vagy átkozott napon, hosszú hónapokon, éveken, évtizedeken át, valamint életük egy részét eme rituáléknak szentelni, azok kiérdemelték, vagy épp büntetésül kapták, hogy alakítsák az átszállóhely hangulatát. Sokan valóban az épület részévé váltak, és önkéntelenül is pózoltak a nap minden percében, akár a számtalan könyöklők egyikénél, és átszellemült tekintettel néztek át a hömpölygő forgatagon. Voltak, akik a lépcsőfogódzkodó alatt gubbasztva érték meg a hajnali napfény első tapogatódzó sugarait, amelynek fotonjai szinte utat törtek a gomolygó páraködbe vesző folyosók üvegtábláira rakódott mocskon keresztül, hogy megfáradva, mintha fényéveket küzdöttek volna le, vonják be különös, tompa aurával a kábulatban leledző alakok sziluettjeit.

Szólj hozzá!

Címkék: közlekedés város civilizáció közlekedési csomópont barbár báj átszállóhely


2011.03.14. 22:38 Flandry

autópálya / Autobahn

 ohó, Germánia végtelen útjain mik meg nem történnek :-))

"Nyugodtan vezettem a 911-emet, hisz egy nyugodt sofőr vagyok, nagyon lazán büfé pózban, itt a mobil, ott egy Big-Mac, emitt meg Cola light, a lábtérben meg épp egy Deep Purple cd-t kerestem, és csak egy pillanatig nem figyelek, amikor is a jobb sávban mellettem, vágtatott el egy Ferrari Testarossa. Ekkor vége volt a kényelemnek és a vidámságnak. Mit kééépzel egyáltalán ez a dél olasz mozarella zabáló, hogy hol van ??? Hát egyből utána eredtem, végül is mit gondol magáról ez az olasz, akit elől beszippantok, és hátul kiszarom.  Egyből visszaváltottam, második sebesség, harmadik sebesség, negyedik sebesség, 220, 230, 240, a 235-ös tappancsok belemartak az aszfaltba, és a hat hengereim leordítják a fejemet, csaaak eeennnyííít tuúúdsz??? Eeez miiindeeeen? A turbófeltöltő a pusztítás szimfóniáját fütyüli, 260, 270, 280, 295-nél terelem magam előtt, az előírt másfél méteres biztonsági követési távolsággal, és már azon vagyok, hogy megadjam végső büntetést, … fényszórózás 305-nél, hát mit csinál ez a dél európai hereborotváló? Elmenekül, gyáván és becstelenül a legközelebbi autópálya lehajtón, az országútra. Egyből azt gondoltam, ám legyen, hajrá, védekezz seggfej, az országút az én terepem, hehehe, itt én ülök a tápláléklánc tetején. Üldözöm tovább, majd szinkron-repülésben száguldunk tovább, Alsó-Szászországon keresztül, mint a gladiátorok, egy nyílegyenes részen elhúzok mellette, ő pedig elfogadja vereségét egy durva fékezéssel, elsuhanok mellette, lelki szemeim előtt látom már a győztes magasztalását, a pezsgőfürdőt, a nemzeti himnuszt, a boksz utcai macákat, éljen-éljen. … … Ebben a pillanatban villan a vakú. … Egy rövid pillantás körbe, hol is vagyok? Fő utca, falu közepe, egy rövid pillantás az órára, 238, höm hmm, biztos, vegyünk le tíz százalékot, hé talán megúszom, hehehe. Már látom is az uniformizált forgalom számlálókat, a táblával hadonászni, én bele a fékbe, pont a felfestésre megállva, a fickónak csak szélvédőt kellett volna törölnie és feltankolnia. Ekkor jön egy ilyen egyenruhás zsűritag, dühöngve a bal ablakomhoz, és leordítja a fejemet:
- Tudja maga, hogy miért állítottuk le??
- Hát persze, egy pár currys kolbászt krumplival, legyen szíves."

Atze Schröder

ah ugyan én örültem, hogy egyszer a 240-t megléptem egy kietlen úton, de ezek a történetek ... :-D, na jó ettől még a német humorról szóló  könyvet még mindig a legrövidebbek között tartják számon...

 

 

Szólj hozzá!

Címkék: közlekedés autópálya dekadencia autobahn Atze Schröder #porsche 911


2011.02.27. 21:50 Flandry

cégváros

Az admiralitás önmagában is egy város volt. A hegyek közt tört a magasba, mint a mondáktól övezett Olümposz aminek a hegycsúcsát a titánok megostromolták.
... és egy nap az istenek megint dühbe gurulnak, mint annak idején- remélhetőleg nem ugyanazzal a sajnálatos eredménnyel...

Körülötte felhőkarcolók emelkedtek a magasba, összekötve magas utakkal, és hidakkal. Alsó szinteket folyamatosan megvilágították, a felsőbb szintek a felhőkön át törtek. Felvonók és mozgólépcsők egy átláthatatlan kuszaságot alkottak, de a közlekedés mégis simán folyt. Szinte érezni lehetett az aktivitást, ami a magas házakban uralkodott.
Itt volt a hatalom csomópontja.

Eddig a büszkeség, de ha az ember a színpad mögé nézett....
... egy átkozott cégváros
(vagy a jövőbe)

(Poul Anderson
The Rebel Worlds / Rebellenwelt)

és mégis, majdan amikor a bombák robbannak az űrből, amikor barbárok szétrombolt házak között üvöltenek, és az égő könyvek füstje beburkolja a  szétszaggatott, világos egyenruhájú halottakat - szóval amikor a hosszú éjszaka eljön, ami biztos, hogy bekövetkezik - száz vagy ezer év múlva - akkor az univerzum szegényebb lesz valami széppel és merésszel

 

(Hunters of the Cave / Jäger der Himmelshöhle
Poul Anderson)

Szólj hozzá!

Címkék: város cég dekadencia barbárok birodalom admiralitás beteljesülés olümposz cégváros


2011.02.06. 21:26 Flandry

apály

"A támaszponton kívül emelkedtek az esti hideg levegőbe a gazdagok és hatalmasok még mindig impozáns villái, amik most üres héjak, elhagyatva, mint az egész bolygó, partra vetve a birodalom visszahúzódó áradása által. Egy két épületben csőcselék lakozott, amik alkalmakkor a támaszpont embereire támadtak és rabolták ki azokat. A városban lent a bűnözés uralkodott, és a bennszülöttek ledobták az idegen kultúrát, amit egykor hódolattal utánoztak. Nem messze a szórakoztató negyed nőtt ki fokozatosan a földből , széttöredező épületek az úttörő időszakból, emellett a bennszülöttek méhkas szerű agyagépületei, amiket felületesen más életformák igényeinek is átalakítottak. Utcák és sikátorok kanyarogtak a bárok, kuplerájok és tükörházak villódzó fényeik alatt. Habár a közlekedés nagyrészt gyalogosokból állt, a hangzavar fülsüketítő volt. Kelepelés, robaj, ordítozás száz különféle nyelven, zavaros, egzotikus zene töredékek, néha egy elfojtott kiáltás, vagy haragos morgás. Ugyanilyen letaglózó volt a testek, szemét, füst, parfüm és drogok szaga. Leginkább emberek voltak jelen, de egy csomó bennszülött, űrutazók, a legkülönfélébb fajok utazói keveredtek közéjük. "

(A Circus of Hells / Höllenzirkus
Poul Anderson)

 

Szólj hozzá!

Címkék: dekadencia birodalom apály


2010.08.15. 18:10 Flandry

igazodj

A nagyság mulandó élmény. Sohasem ellentmondás nélküli. Részben az ember mítoszteremtő képzelőerejének függvénye. Aki átéli a nagyságot, annak érzékelnie kell a mítoszt, amelynek része. Tükröznie kell azt, ami rávetül. Ezenkívül gúnynak és öngúnynak kell benne lakoznia. Ez az, ami megóvja a tulajdon pózaiba vetett hittől. Csak ez teszi lehetővé, hogy ne merevedjék bele önmagába. Öngúny híján még az időleges nagyság is tönkreteheti az embert. (Frank Herbert)


azért kíváncsi vagyok, vajon hányan tartják magukat a fentebb leírtakhoz,

Szólj hozzá!

Címkék: élmény elmúlás gúny átmenet öngúny beteljesülés nagyság elmélázás mítoszteremtés pózba vetett hit


2010.01.31. 15:27 Flandry

...ide szól a jegyem, itt a helyem...

fura hogy jó időnek kellett eltelnie ahhoz, hogy kézzelfoghatóvá váljon számomra az, hogy egy új pozícióba kerültem, amire bár nem törekedtem, de titkon bíztam, de most már nem áltathatom magamat tovább, hisz több mint egy év nem lehet csalás és ámítás, és láss csodát egy szerintem kevésbé ismert (ezért talán még nem is közhelyű) idézet is látóterembe került mely tökéletesen leírja azt a helyzetet amiben már eddig is sikerült és remélhetőleg továbbra is meg fogok felelni a kihívásoknak (<- na ez közhelyes:-D ):

Große Männer, streben keine Macht an. Nein, die Macht wird ihnen aufgedrängt.

"A nagy vezetők soha nem akarják a hatalmat, azt mindig mások testálják rájuk!"

'Great men do not seek power... they have power thrust upon them.

Szólj hozzá!

Címkék: cég beteljesülés elmélázás hatalomra törekvés macht anstreben


2009.02.25. 20:56 Flandry

pártatlanság

Amikor tovább beszélt, hangja inkább elmélázó majdhogynem vágyakozó volt:

- Mi vagyunk a föld nélküliek. Így határoz a törvény, hogy időnk és pártatlanságunk legyen, a faj szolgálatához.
(...)
Mi vagyunk hát a törzs, amelyik a fajunk végső határait ismeri és akiket elsőként érintenek meg idegen világok titkai, világok amik sose lehetnek a mieink.
(...)
Nem csak primitív babonákkal találkoztam. Egy szer, egy régi szokás, egy legenda, egy filozófia... hogy is merjük mindezt babonaként letudni, holott  még saját magunkat sem ismerjük? Népeknél, akik sose alkottak gépeket, láttam dolgokat, amit egy gép sose tudott volna létrehozni.

 (A Circus of Hells / Höllenzirkus
Poul Anderson)

Szólj hozzá!

Címkék: szolgálat határok birodalom elmélázás a faj érdeke


2009.02.25. 20:14 Flandry

határok kiterjesztése

- Megkérhetném, hogy a helyzetét elmagyarázza nekem, hogy megpróbálhassam a kijáró tisztelet megadni?

- A rangom inkább civil mint katonai rang. - Itt nem pontosan ezeket a szavakat használta mivel náluk nem tettek éles különbséget civil és katonai kifejezések között, de ki lehetett találni az értelmét.
- Ezt a rangot egy olyan arisztokrata viseli aki egy olyan vállalkozást irányít, amelyik a faj határainak a kiterjesztését tűzte ki céljául. (Milyen határokat? A tudás határát, a gazdasági, politikai befolyás határait? Valószínűleg ilyen különbség számukra jelentéktelen lenne)

(...)

 (A Circus of Hells / Höllenzirkus
Poul Anderson)

Szólj hozzá!

Címkék: civil katonai arisztokrata faj határai


2009.02.08. 16:02 Flandry

művészi alakzat

- Undorító! - megrázta magát.

- Mi? A diszkrimináció? De kedves gyermekem - mi más lenne a civilizáció mint a különleges kiváltságok művészi alakzata?

(Hunters of the Cave / Jäger der Himmelshöhle
Poul Anderson)

Szólj hozzá!

Címkék: diszkrimináció civilizáció birodalom kiváltság bürokraták


2009.02.08. 15:19 Flandry

életforma

Valószínűleg egy tisztviselő biztosította őt arról, hogy ő egy derék leány, akinek most az a kötelessége, hogy kémként hazatérjen, és nagy valószínűség szerint eközben megöljék. Ezalatt rideg tűzzel virágoztak a rhododendron bokrok a földi parkokban, és az arisztokrácia elkényeztetett ifjúsága húzott el mellettük útban egy újonnan épült szórakoztatópark megnyitásához.
....

- Úgy sejtem, hogy egész életében jobban tartotta magát mint én.

- Mit jelentsen ez?

- - Á.... nehéz megmondani.- Gúnyos grimaszba szaladt a szája. - Nem táplálok romantikus elképzeléseket az úttörő életformáról, ahhoz már túl sokat láttam. Akkor már inkább az ágyamban fekszem, szürcsölöm a forró csokoládét, minthogy a reggeli szürkület előtt a földeken gürcöljek, vagy amit ezek az úttörők robotolásként teljesítenek. De a saját osztályomról sem tudom már magamat áltatni, sőt a saját életemről sem. Ti úttörők, ott  a határoknál vagytok az igazán egészségesek. Ti még ott lesztek - legtöbben legalábbis - amikor a birodalom már rég a legendákhoz fog tartozni. És ezért irigyellek titeket.

(Hunters of the Cave / Jäger der Himmelshöhle
Poul Anderson)

Szólj hozzá!

Címkék: legenda dekadencia birodalom rhododendron úttörő életforma


süti beállítások módosítása