Flandry futurisztikus jelenképei

csak hogy tovább gördítsük ezt a leülepedett blogot, előbb utóbb csak megint kapok ihletett, hogy leírjam a velem történteket, de addig is
  "A szakasz"

sajátos értelmezésben...

a minap egy balett előadáson volt alkalmam részt venni, .... a jegy ára négy személyre, hmm, volt hogy a nejem nem keresett ennyit egy hónapban :( , a Bolsoj vendég előadói garantálták ugyan a magas színvonalat, nade... ,  mindentől függetlenül tapasztalat szerzésnek sem volt utolsó, főleg az egybekötött fogadással, habár voltam ennél színvonalasabb rendezvényen is, az orosz diplomaták magas aránya szlávos hangulat teremtésével járult hozzá a ritka élmény élvezetéhez
ja igen amúgy eszembe nem jutott volna ennyit kiadni , na de egy meghívásnak szívesen tesz eleget az ember

a bor az univerzum vére, azért isszuk, hogy a kozmikus esszenciából részesüljünk, ... a kiloccsantott maradék szimbolizálja az értelmetlenül elpazarolt vért, értelmetlenül eltékozolva kegyetlenkedés és tudatlanság miatt, lények által akik jobban is tudhatnák...

....ha az ember egyszer megkostólja a dekadencia ízét....

A domb tetejére épült a valamikor erődítményként szolgáló városrész, melynek nagyrészét még mindig magas falak, mellvédek vettek körül. A sikátorszerü utcákba már nem hatolt be a lemenő nap fénye.

   A kerület egyik sarkában, egy belsőleg átalakított, de kívűlről egyhangú kaszárnya benyomását keltő múzeum belső udvarán a hangulat világításról már gondoskodtak a fényérzékeny lámpatestek. A diszkrét félhomályt a fluoerszkáló anyaggal dúsított váltakozó formájú szökőkút törte meg, és a véletlenszerüen megkomponált csobogása egy fajta sötét tónusú diszharmoniával árasztotta el a teret. A lehangolt, folyamatosan beszivárgó felszolgáló személyzet sem javította fel a légkört. A múzeális ütegek nyomasztó árnyékában ténykedők folytonos dohogással, a társadalom felső rétegeibe hasztalanul, de nem sok sikerrel törekvők köreiben egyre eluralkodó dekadenciát panaszolták el a komoran hallgató díszleteknek. A szűk utcák egyikén egy magas, de feltünően jó légellenállású felépítménnyel rendelkező terepjáró gurult el döcögve az egyenetlen macskaköveken. A diszkréten morajló, de hatalmas teljesítményű motor elött, még Porsche mester is megemelte volna kalapját, az utódok eme nagyszerü alkotásának a tiszteletére. Az éjfekete metálfényezésen már csak a halványan pislákoló, gázlámpákat imitáló utcai világítás fénypontjai táncoltak végig. A kocsi orrán a helyi protektorátus egészségügyi részlegének jelvénye, az Aesculap botra négyszeresen rátekeredő kígyó ábrázolást hordozó zászlócska lobogott a menetszélben.
Mint az várható volt, a környező utcákból is szinte egyidőben bukkantak elő a fogadásra hivatalos vendégeket szállító járművek. A Porsche Cayenne mögött egy pénzügyes GM kupé-kabrió farolt be a legelső üres parkolóhelyre, annak ellenére, hogy a számos járműtől függetlenül nagyon sok szabad hely volt , közvetlenül a rendezvény helyszíne elött is. A terepjáró hozzáillő méltosággal tolta be orrát a múzeum nagy kapujához közelebb eső helyre.
   A sportkocsiból egy kislányos kinézetü nő szállt ki, de egyértelmüen látszott rajta, hogy már túl van a negyvenen, úgy mint a többi sorstársa. Hamis mosollyal arcán, elnagyoltan gesztikulált és integetett a többi vendég felé. Ezzel nem volt egyedül, a jelenkor diktálta trend, az affektálás ilyen alkalmakkor jól el tudta kendőzni, az amúgy mindennapi gondokkal küzdő tisztviselői réteg hányattatásait. Egy rejtett hangszóróból recsegve tört elő egy ősrégi, holt nyelven előadott „Panzer rollen in Afrika vor” című dal.  A díszegyenruhás portás nem érzett késztetést arra, hogy asszisztáljon a feltörekvő réteg közel sem olcsó mulatságához. A televízió inkább érdekelte, mint az alakoskodó vendégek meghívóinak az ellenőrzése.
   Az erős lobbitevékenységet folytató társaság rendezésében lebonyolított fogadás házigazdája egy alacsony kövérkés nő volt, aki mesterkélt megértéssel hallgatta végig a vendégek bejelentkezését illetve az ezzel egybekötött, kicsinyes gondokkal telített hátteret sejtető, megnyilatkozásokat. Viszont nem volt mit tenni, mégis ezeket a hétköznapi embereket kellett megnyerni, ők döntöttek hatalmas összegekről, megbízatásokról. Ezt nem sok cég ismerte fel, azok feleslegesen költöttek még több pénzt a magasabb vezetői réteg elkápráztatására, pedig a KHF feleannyi költségből folyamatosan megbízásokhoz jutott. Az igazi döntés hozókat paradox módon olcsóbban el lehetett csábítani. Ebbe a keretbe belefért olyan nonprofit összejövetel is mint egy sokadik fennállási évforduló megünneplése, amilyen a mostani is volt.  Az udvaron tartott állófogadással egybekötött előkostólást és koktél vedelést, a száz fősre megterített díszteremben felszolgált vacsora váltotta fel.

ma megint magunk mögött hagytuk a civilizációt és ellátogattunk az örök fagy birodalmába, hogy fagyott nitrogénen korcsolyázzunk, és bokáig gázoljunk a folyékony metánban :)))

...új év? ,pffhhh,  egy teljes keringés a Nap körül, mi ez ahhoz képest, hogy Naprendszer saccperkábé kétszázhatvan millió évenként kerüli meg a galaxis középpontját :)

...a Blitz turbinái elhalkulnak, az AG mező megpuhul, az alváz lejjebb ereszkedik, a fényszórók kialszanak, a parkolóval szemben lévő üvegportál mögötti tér életre kel, egy táncoló fodrászlány alakja bontakozik ki, láthatóan üres az üzlet, társa ülve billegeti magát, mintha csak a fedélzeti rádióból áradó zenére mozognának, a szőke lány szinte a padló felett siklik, az ember akaratlanul is jó kedvre derül, már mosolyogva szállok ki, jól kezdődik a hétvége....

...
"Love is in the air
In the rising of the sun
Love is in the air
When the day is nearly done"
...

... egy társ cég hölgy asszisztense álldogál a fal kiszögelésnél lévő fénymásoló mögött.
Jön a raktáros:
- Magát sarokba állították?
- Áá dehogy, -  jön a szégyenlős ellenkezés
- Én sarokba állítanám,.... ha én lennék a sarok... - jön a raktáros spontán folytatása...

á mint mindig túlreagálok mindent mert nem tudok belesz...rni a dolgokba,

ha a céged belehajszol abba, hogy hiteltelenné válj az ügyfél elött és mindezt egy olyan munkakörön belül ami nem is a sajátod, majd ez visszacsapódik a cégedre lehetőséget adva arra, hogy a mizériáért téged okoljanak , hibáztassanak , akkor  .....   megtudod, milyen érzés a sakktáblán gyalog áldozatnak lenni

jah most olvasom, hogy szinte mindenki az időjárással foglalkozik, legalább egy bejegyzés erejéig,

            "Miután elolvadt a sárga hó, három napig egyfolytában esett az eső és a folyamatosan borult ég nyomasztóan hatott a település lakóira. Habár mindenki, aki itt telepedett le, vállalta az időjárás viszontagságainak a tűrését, mégis folyamatosan szídták a költségkimélés miatt elmaradt időjárás szabályozás, kiagyalóit......Az íratlan letelepedési kötelezettség már negyvennégy generációval hátrébb volt és sokan átkozták már az akkori pionírok gyarmatosítási lázát. Egyesek inkább igénytelennek tartották az ősöket, akik képtelenek voltak egy szebb helyet kikeresni maguknak. Mások felismerték, hogy az elmaradt környezetszabályozásból felszabadult költségek táplálták a jólétet. Akárhogy is vélekedtek az utódok, örökségükre jelenleg nem lehettek valami büszkék, hisz a Shine városa dagonyázott a lucsokban és az amúgy hiper modern város lehangoló látványt nyújtott...."

...a kihívások a siker paramétereit mindig újra értelmezik...

.... zöld az ég, mert tükröződik benne a fű...

....kék színű terepruha, micsoda hülyeség, talán az égen fog császkálni, hogy ott meg ne lássák, hahoahaha, jah ha tengerbe esik akkor a mentőcsapat se találjon rá :D, ....

042. szabály:
Ami az enyém, az az enyém, és ami a tiéd, az is.

esik a hó.., kavarog, de mire ide ér már párolog is, :)), a cég hőkisugárzása akár egy barna törpének is megfelelne, a fúziós kemencék hulladék hőjével fűtött irodákat a legdermesztőbb hidegben is hűteni kell a klimákkal, ....

na bitte

lásd előző bejegyzést

...hangjelzések, dudaszó, tülkölések, hajókürt, a felszínen, agresszivan kommunikáló navigációs komputerek és amatör légiirányítók dünnyögése a levegőben...
Fújtató, sziszegő szelepek és fájdalamasan nyőgő szervók, szűk sikátorokban manőverező, jobb esetben földre kényszerült böhöm teherszállítók, vagy felszín alatt megbúvó, türelmetlenül várakozó óriásoktól remegő föld, túlhevült turbinák keltette hőségtől vibráló levegő (miközben a 263 Kelvint sem éri el a külső hőmétséklet),  az AG  generátorok mezejét körbe szemetelő esőcseppek torzult tánca... egy  átlagos nap, :)  Az ablakon beszűrődő zsivaj, a kom csatornákba átszívárgó, a dilettáns irányítók és a pökhendi pilóták közt zajló dialógus töredékek, és fokozódik a káosz, majd beüt a hírtelen csönd. Na ekkor szoktam hülyét kapni, általában ezután már mindenki egyszerre kezd el szájalni, és a megtörtént bajt  egymásra mutogatással elintézni. Mivel ez az ipari terület már rég le van írva  írva  a tisztelt politikusok által, ezért nincs is tisztességes forgalmi koordináció, csak olyan botcsinálta hülyék, akik még a parkoló járművekre is képesek bedokkoló teherszállítókat irányítani. Sajnos ez tapaszatalat és csak az ellenségeimnek kivánom, hogy a féltett leparkolt járművüket meglódítsa egy közép súlyú DaCry Global Transporter  csinos kis horpadásokat és bevágásokat maga után hagyva, .... igaz ennek már vagy több mint két hónapja, de felkavaró emlékek mondhatom, azóta ólyan betontöltések mögé menekítem Blitz Springer Suborbitalomat, hogy hadihajó legyen az AG mezején amelyik onnan kirobbantja :))

Az élet értelme magában az életben található, a tapasztalat szerzésben, a pillanatokra való emlékezésben. … az élet, egy gyertya intenzív elégetése.

…a halál ideje magában foglalja a létezés igenlését, és a sors elfogadása, egy igen a lét véglegességére és ezáltal nyert feloldozás megtalálására

isten éltesse a Tyrell Corporation-t

nos visszatérek múltam egy kitüntetett helyszínére, ach ich freue mich schon so darauf, igaz egy kis időre már volt alkalmam egy visszatérésre, de annak is már kilenc (!) éve, akkor életem párjának mutattam be fiatalkorom helyszíneit, de amúgy az idő homályába vész mindez, mármint ha megpróbálnám időben elhelyezni huzamosabb ottlétemet , nos jövő héten egy kicsit felfrissitjük az emlékeket, kezdetként egy jó kis megeröltető végtelen tért átszelő utazással,.... ki tudja hányszor, de hányszor tettem meg azt a nem kis utat az összes lehetséges módon, a legkülönbözőbb időtartamokban, és micsoda változásokon mehetett át az egyre multikulturálisabbá váló gigapolis amiből már akkor sem volt sose elég, ííígen és bevonulok a városba ahol egykoron otthon voltam és újra meghódítom a múltamat :)))))))), 

Ébredés

A város hatalmas volt, mindent és mindenkit magába szippantott, befogadott, eltüntetett. A külső szemlélődő számára a teljes káosz uralkodott, és néha a bennszülöttek sem láttak tisztán, de mégis csak könnyebben boldogultak a település teremtette újabbnál, újabb helyzetekkel. Az ereikben, génjeikben voltak az egyes eseményekben rejlő kihívások élvezhetőségéhez a szükséges feltételek. A 35000 négyzetmérföldes gigapolis a legkülönfélébb meglepetésekkel szolgálhatott, melynek változatosságairól generációk tudtak volna mesélni. .....

I've seen things you people wouldn't believe
Attack ships on fire off the shoulder of Orion.
I watched sea beams glitter in the dark near the Tannhauser Gate.
All those moments will be lost in time
Like tears in rain.
-- Rutger Hauer, as Roy, in Blade Runner

....

STAR TREK....
A Daintiness másodtisztjének, Christine Meernek, még jócskán volt ideje, szolglálatának megkezdéséig. Mint úgy általában, most is elmélázva feküdt az ágyán és összegezte az eseményeket. Állát kezeibe támasztva nézett végig pazar, luxus lakosztályán. Drága programmal replikált álló Tiffany lámpa ontotta mérsékelt fényét egy száz éves, iker naplementét ábrázoló festményre. Az ismeretlen földi művét, uzsora áron szerezte meg egy ferengitől. Boliani selyemsálja lezseren hevert huszadik századi fotelján. Szecessziós stílusú asztali replikátorának konzol felületéről tükröződtek szemébe, az ablakon túl warp sebességgel elhúzó, színes csíkokat képező csillagok. Biedermayer és posztmodern jeleket egyesítő íróasztalán, egy aszteroidát és azt az űrben körülúszó delfint ábrázoló szobor komplexus állt, mely a technikai civilizációt képviselte.

A U.S.S. Visitort, hála a "Galaxis Nagy Madarának", nem érte komolyabb baj, és Rocket "Gunship" kapitány is barátjának a segítségére sietett. A híres páros megint együtt, még anno csillagidő 50038 környékén ragadt rájuk a csendes gyilkos páros név, akkoriban együtt szolgáltak az Orionon. A klingonok szóltak így elismeréssel  róluk. Megint van mitől rettegniük a rosszaknak, gondolta Christine vidáman. Most a hajóján múlott, hogy alibit szolgáltasson Highlander kapitánynak és megakadályozzák Destiny bürokrata admirális általi, felesleges felelőségre vonást. "Jelen sorok birtokosa parancsom szerint és a Föderáció érdekében tette, amit tett.",tisztára mint Richelieu bíboros. Nagyon kevesen sejtették, hogy a romulánok miben sántikálnak és ennek a leleplezésére vállalkozott a Visitor, "önkéntesen", de maga mögött tudva a  hírszerzést és Well viceadmirális védelmét.........

érdekes belinkelésre lettem figyelmes... hm .. Árnylény/Amorph  felhasználta a  majd ha fagy képemet mégpedig itt ám legyen :) a Rákok vajon ösztönösen találják meg egymást _{(nem mintha nagyon hinnék ebben)}, kár, hogy foglalt vagyok, hm.. izgalmas lehet egy net kontakt....

na de ha már


 

27. pont: Nincs veszélyesebb egy becsületes üzletembernél.

....oly rég nem írtam már ide, hullámzó kedélyem miatt, pedig lenne miről, megint megejtettünk egy kimerítő kirándulást, tipikus urbánus megoldással, utaztunk egy pár órát és sok-sok_millió kilométert, hogy utána közel kilenc orán át, meneteljünk, bolyongjunk, szűk kanyonok mélyén, (valaha) sodró patak (vizfolyások) medrében sziklák közt préselődjünk, magasra másszunk,  többször eltévedjünk, erdő mélyén vadakat lássunk^*, mindezt a fantáziának távlatokat nyító Holdvirág elnevezésű árokban és környékén, ja-ja bizony a Valles Marineris egyik sekélyebb részén a nyugati végen, majd visszatérve egy ház kertjében, adjunk egy pofont a reform táplálkozásnak és sült szalonnával csillapítsuk éhségünket, ....

^* ah kérem a terraformálás csodákra képes

a rendszer központi csillaga: F színképtípus, tömege 1,34, fényesség: 3,06, rádiusz 1,25....

az egyetlen komolyabb bolygó:
a tengely alig dőlt, ezért évszakok csak a pálya excentricitásából adódnak, de az hatalmas. Talwin perihéliumban csupán 0,82 csillagászati egységnyire közelíti meg napját, aféliumban ellenben 2,62-re távolodott el!! A vastag nedves légkör, a vastag felhőzet és a kiterjedt óceánok elviselhetővé teszik a klímát. Fotoszintézis pedig egy lélegezhető légkört eredményez. A nagy energia leadás, a magas légnyomás (a Földinél 20%-kal nagyobb) és a rövid 18 órás tengelyfordulat együtt olyan időjárást eredményeztek amihez képest a földi viharok, pohárban keletkező örvényeknek tűnnek. Egyetlen kontinens majdnem ék alakú volt és az északi sarktól az egyenlítőig ért, amúgy még sok számos szigetecske létezett elszórva. A hatalmas jégsapkák olvadása, és képződése egy év alatt, - ami közel két földi évnek felelt meg- az izosztatikus egyensúlyt komolyan megzavarták. Mivel a bolygó kisebb  és kevésbé sűrű felépítésű volt mint a Föld, ezek alapján a tektonikus folyamatok mint hegységek képződése, elöregedő földtömegek süllyedése újak felemelkedése, földrengések, vulkanizmus mind gyakrabban fordultak elő. Olyan hegyláncokat is fel lehetett ismerni amik mellett - a Föld hegyei mint a Himalája - jelentéktelennek tűntek. Csupasz, kihalt sziklák- és északon az áthatolhatatlan falon túl, a föld egy lapos, mocsaras tundra volt. Nem rossz! Ez azt jelentette, hogy az északi jégsapkák akár 45 szélességi fokig is kinőtték magukat, a gleccserek minden kiemelkedést finoman ledaráltak.  
Délen porviharok tomboltak a nap szárította sztyeppék fölött.  A folyók nem elpárologtak, hanem egyenesen elfőttek a nyár közepén.  

P.A.

folyt. köv.