Flandry futurisztikus jelenképei

Micsoda sejtelmes reggelre ébredhettünk ma. Ez a gomolygó köd, talán elég indokot szolgáltatott volna, ha kérdezik miért késtem öt percet a munkahelyemről, de nem kérdezték. Az átlagosnál is rosszabb volt most a közlekedés, pedig a délkeleti forgalmi folyósó kifelé jó tempót tud diktálni, habár ezt mintha mások probálnák szándékosan akadályozni. Egyesek már jó előre lelassítanak, hogy a volt katonai iskolánál váljanak le a főáramlatról, így lassítva le a többieket. Nem csoda, hogy beragadtam az egészségügyi csomópont mellett, és percekig rostokoltam, egy keresztírányú gyalogos forgalom miatt. Ez újból felszínre hozta, a Város által kiváltott döbbenetemet: az még hagyján, hogy a városon belüli három dimenziós közlekedés még nem vált tömegessé, de azt a szerencsétlen felszini forgalmat még a felszínen(!!) kóricáló gyalogosokkal is lassítani keljen, ez már szinte tiszta rosszindulatként jelentkezett a település vezetői részéről. Gyakorlatliag egyik főáramlatnál sincsenek következetesen kiépítve a gyalogosok által használható felszín alatti vagy feletti úthálózatok. Ez igaz a keresztírányú gyors forgalomra is. Az ebből fakadó közlekedési káosz eleinte szórakoztató volt, emlékeztetett az  Acropolisra, annyi különbséggel, hogy ott 200-300 millióan éltek, a szubkontinensnyi városállamban. :))

Rájöttem, hogy a jelenlegi  munkaviszonyok közepette nehéz blogot írni és dolgozni. Ez talán leginkább csak a hétfőre vonatkozik? Majd kiderül. Ki is derült (mármint az ég), ahogy egy 77 éves kollega megjegyezte, olyan tiszta, mint Olaszország felett a kék ég. (?) A délutánig áthúzódó munkahelyi hajrá már lecsillapodott, és visszatekintve sikerült magamból kipréselni és írásba fogalmazni az első szerencsétlen gondolatokat és nyílvánosság elé tárni. Ami inkább egy közlekedési jelentésnek néz ki mint egy másik valóság jövőjéből jött egyén filozgatásának, de lesz ez még így se :)