" Budapest war schon seit Menschengedenken immer eine Stadt der Geschnitzten Schutzengel, die Figuren aus den östlichen Legenden bedeuteten nur einen weiteren frischen Farbenfleck auf der Palette. Noch immer fielen drei Große Katzen und Faun auf einen Goldenen Drachen und Affengott, aber die Experten deuteten schon darauf hin, dass das Verhältnis bis Ende des Jahrhunderts auf Zugunsten der letzteren sich verändern wird.
Die Volkswanderungen fügten sich den physischen Gesetzen als diese das Treibgut hier abluden, die Sichel der Karpaten, diese Riesige Genzentrifuge arbeitete unaufhörlich, um die Zutaten zu vermischen. Ab dem Anfangen sind mehrere Quellen versiegt, doch der unruhige Balkan, durch Stammkriege umwogte Afrika und Asien sicherten den Nachschub, und die verschiedenste Nationen die durch den Geschichte selbst den Lektion der aufeinander Angewiesenheit erhielten, zwiespalteten sich nicht miteinander, in einer Welt ohne einen Fürsorger. Das aufgeblähte Riesige Budapest ernährte Massen, für Millionen bot es temporärer oder endgültiger Zuflucht, und obwohl das Gedränge immer größer wurde, das Durchschnittsbürger – wer nie ohne Schilfmatte, Schlangen Balsam, Sushi, Sake und Thai Massage blieb – duldete diese Leiden mit erhobenen Haupt. Die obskuren Feierlichkeiten, mit Feuerwerk begleitete Aufmärsche erhielten einer seltsamen Bedeutung. Aus den, durch Schwarzhandel umgesetzte Waren, konnten nur die Aufputschmittel einen dauerhaften Genuss vermitteln, aber sogar das zählte nicht: die alten und neuen Budapester fanden ihren Bestimmung im Fortpflanzung, die allgegenwärtigen Rikscha Kulis stärkten den Brüderschaft: arbeiteten für Groschen, und wenn doch manchmal betrogen, dann aber lächelnd und verbeugend. "
Két életem egy halálom
(Lebe zweimal, stirb einmal)
Gáspár András
" Budapest emberemlékezet óta a faragott strázsák városa volt, a keleti legendák szereplői friss színfoltot jelentettek csupán a palettán. Még mindig három nagymacska és gipszfaun jutott minden aranyozott sárkányra és majombálványra, a szakértők azonban rámutattak, hogy az arány a század végéig az utóbbiak javára módosul majd.
A népvándorlások a fizika törvényeinek engedelmeskedtek, mikor lerakták itt hordalékukat, a Kárpátok karéja, e hatalmas géncentrifuga pedig lankadatlanul dolgozott az összetevők elegyítésén. A kezdetek óta számos forrás apadt el, a nyughatatlan Balkán, a törzsi háborúk dúlta Afrika és Ázsia azonban folyamatos utánpótlást biztosított, és a különféle nációk, melyeknek maga a történelem adott leckét egymásra utaltságból, nem hasonlottak meg egymással a pártfogóját vesztett világban sem. A hatalmasra duzzadt Budapest tömegeket táplált, millióknak adott ideiglenes vagy végleges menedéket, s bár a zsúfoltság nőttön nőtt, az átlagpolgár, - aki sosem maradt gyékényszőnyeg, kígyóbalzsam, szusi, szaké, és thai masszázs nélkül - emelt fővel tűrt minden megpróbáltatást. Az obskúrus ünnepek, tűzijátékkal kísért felvonulások különös jelentőségekre tettek szert. A feketén forgalmazott áruk közül tartós élvezetet csak az ajzó szerek nyújtottak, de igazában ez sem számított: a régi és az új budapestiek a gyarapodásban találtak rá létük értelmére, a mindenütt jelenlévő riksakulik pedig csak erősítették a testvéri szellemet: fillérekért dolgoztak, s ha csaltak is olykor, hajlongva és mosolyogva tették. "
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.