Még jó, hogy van miből válogatnom..., ha épp nincs kedvem a blogot tisztességesen vezetni, akkor mint már eddig is, be fogok szúrni egy kis saját szöveget szórakoztatásul
...A Dione vigasztalanul sivár tája fölött ívelő, csillagokkal pettyezett égbolton, a sárgás barnás színekben pompázó selymes fényű Szaturnusz nyújtott megállapodást, az elveszettséggel veszélyeztetett, nyughatatlanul kóborló tekinteteknek. Az emberek nemhiába létesítették településüket a holdnak ezen féltekére, hisz a Nap a túloldalon csupán egy nagyon fényes csillag volt, de kevés támpontot nyújtott a messzire szakadt gyarmatositóknak. Bár a központi égitestet a befelé forduló holdfélteken sem kellett nélkülözniük, mert a sárga csillag egy rövid felkeltéig majd lementéig reprezentáltatta magát, de a két esemény között a gyűrűs óriás kiterjedt sötét tömege okozott fogyatkozást. A Sabinus kráter falába épített település hatalmas termeiben és folyósóin nagyrészt már csak a vákuum uralkodott, amióta a több meglepetéssel nem szolgáló holdacskát az elszánt telepesek lelkiismeret furdalás nélkül elhagyták. A valamikor verejtékes munkával létrehozott különböző létesítmények most már csak az ürességtől kongtak. Emberi aktivitásnak nyomát is csak az űrkikötő közvetlen környezetében lehetett tapasztalni. A kikötői fogadón kívül még egy épület állt külön a sáncfaltól. Franc’s Bárja a valamikori átmeneti raktár egyik eldugott sarkában bújt meg és szolgált afféle váróteremként is. ....
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.