....az a tudat, hogy a szörnyű halál pár évtizeden belül, becsukja azt a színes játéktáblát, amin végzik a húzásait, folyamatos mozgásban tartja magukat...
... talán ez a gyökere fajtájuk nagyságának, hogyan is alkothatta volna meg egy halhatatlan Bach a Matthäuspassion-t? vagy Rembrandt minden gondja és baja nélkül egy kis színnel életet teremtett volna?, Tu Fu szomorú sorsa nélkül meg tudta volna énekelni az avart a havon, a daruk vonulását, az öreg papagájt a ketrecben?
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.