Amikor tovább beszélt, hangja inkább elmélázó majdhogynem vágyakozó volt:
- Mi vagyunk a föld nélküliek. Így határoz a törvény, hogy időnk és pártatlanságunk legyen, a faj szolgálatához.
(...)
Mi vagyunk hát a törzs, amelyik a fajunk végső határait ismeri és akiket elsőként érintenek meg idegen világok titkai, világok amik sose lehetnek a mieink.
(...)
Nem csak primitív babonákkal találkoztam. Egy szer, egy régi szokás, egy legenda, egy filozófia... hogy is merjük mindezt babonaként letudni, holott még saját magunkat sem ismerjük? Népeknél, akik sose alkottak gépeket, láttam dolgokat, amit egy gép sose tudott volna létrehozni.
(A Circus of Hells / Höllenzirkus
Poul Anderson)
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.