Szar az idő, hol szakad, hol szemetel ez a csapadék, mintha nem létezne időjárás szabályozás,… és tényleg nincs is, pár lépés a kaputól a Blitz Springer Suborbitalomig, meg se áztam, a lebegtetők könnyedén felkapják a 13 mázsás testet, kifarolok a ház elől, tolatok, a radar csipog, visszaveszek a sebességből, a delikvens süllyed és elfordul, a csomóponthoz érve én is követem, lehet, hogy ezen a folyóson lassabban lehet közlekedni, de alig van forgalom, ezt csak kevesen használják ki (szerencsére) , de már pásztázom, hogy hol lehetne besorolni az egyik fő észak-déli jármű folyamba, percek alatt a célomhoz érek, útközben a rossz körülmények ellenére többi forgalomban résztvevők részéről kevés töketlenkedés volt …..
közvetlen kolléga már bent van, mióta vége a szabadságolásának, azóta korábban kezd mint elötte , (használt neki a pihenés :) )
mesél is elképesztő dolgokat a nyilvános közlekedési eszközökön átélt kalandjairól, a transurban csővasút ülésén ottfelejtett emberi ürülékről, például, böeh,
hol van már nyár, elmúlt vége már :) ,
bezzeg a Talwin, napközelpontban 8 tized AU –ra közelítette meg a napját, legtávolabb pedig közel 2 AU messzeségbe vándorolt, tehát főnyáron (a különleges időjárás miatt az egyes évszakokat is sikerült három felé még felosztani) ami nem főtt meg, azt megsütötték, folyók nem párologtak el, hanem szó szerint elforrtak, viszont a tél közepe megfelelt egy jó kis jégkorszaknak, és mindezen szélsőségek relative rövid keringési periódus alatt követték egymást,
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.